A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS 135 ÉVE
AZ INTER-PARLAMENTÁRIS UNIÓBAN

Magyarország, az Interparlamentáris Unió kilenc alapító országának egyike, 2024. június 30-án, a parlamentek világszervezete alapításának 135. évfordulóján ünnepelte IPU-tagságának kerek évfordulóját.
A magyar törvényhozás kezdetektől fogva aktív szereplője a nemzetközi parlamenti diplomáciának és együttműködésnek, amelyet az a meggyőződés vezérel, hogy a globális kihívások leküzdésében kulcsszerepet játszik a világ törvényhozói közötti párbeszéd. A magyar törvényhozók az alapítás óta kezdeményező szerepet vállaltak az IPU létrehozásában és sikeres működésében. A parlamenti világszervezet csúcsszervének számító Végrehajtó Bizottságba eddig nyolc magyar tagot választottak be. A 2019-2022-es időszakban Magyarország jelöltje töltötte be az IPU Nemzetközi Humanitárius Jog Tiszteletben Tartását Előmozdító Bizottságának elnöki tisztét, 2019-2023 között pedig magyar tagja, majd alelnöke volt az IPU Terrorizmus és Erőszakos Szélsőségesség Elleni Magas szintű Tanácsadó Testületének.  
Az Országgyűlés az IPU 1889-es megalakulása óta három alkalommal adott otthont a világszervezet közgyűlésének: Budapesten rendezték meg 1896-ban a 7., 1936-ban a 32. és 1989 márciusában a nemzetközi szervezet megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett 81., (centenáriumi) IPU konferenciát.
A világkonferenciák mellett Budapest az IPU számos politikai eseményének is helyszínt biztosított: 2004-ben a Parlamenti Elnökök Világkonferenciájának Előkészítő Bizottsági ülését, míg 2009-ben az Információs és Kommunikációs Technológiák Parlamenti Világközpontja elnökségi ülését rendezték a magyar törvényhozásban. 1983-ban nemzetközi biztonsági kérdésekről, 1993-ban a gyermekek globális helyzetéről és jogairól, valamint 2017-ben a fenntartható fejlődési célokról, valamint kiemelten az éghajlatváltozás és a víz szerepéről tartottak ülést Budapesten. A Magyar IPU Csoport ez utóbbi szeminárium alkalmából magyar nyelven jelentette meg az IPU Parlamenti cselekvési terv a klímaváltozásról címet viselő kiadványát. A 136., bangladesi IPU-közgyűlésen „Az Ifjúság a Fenntartható Fejlődésért” címmel magyar plakátkiállítás volt.
2019 júniusában az IPU elnöke és főtitkára hivatalos látogatást tett Magyarországon, hogy részt vegyenek az Interparlamentáris Unió alapításának és az Országgyűlés IPU-tagságának 130. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen és parlamenti bélyegblokk kibocsátási eseményen. Az IPU történetét és az Országgyűlés IPU-ban folytatott tevékenységét bemutató magyar és angol nyelvű fotókiállítás a budapesti megnyitót követően 2019 júliusában az ENSZ New York-i székházában is bemutatták.
Az IPU fennállásának és Magyarország IPU-tagságának 135. évfordulója alkalmából 2024 őszén ünnepi ülésre és kiállításra kerül sor az Országházban az Interparlamentáris Unió elnökasszonyának részvételével.
Az IPU megalakulásakor megfogalmazott legfőbb elvek – demokrácia, erős parlamenti intézmények, béke és biztonság, nemzetközi együttműködés – örökérvényű célok maradnak, hiszen napjainkban ugyanolyan fontosak, mint 135 évvel ezelőtt. Magyarország a kezdetek óta határozottan és aktívan kiáll az Interparlamentáris Unió alapértékei mellett, hogy egy jobb világot hagyjon a jövő generációira, ezért kulcsfontosságú támogatója volt a Fenntartható Fejlődési Célok maradéktalan megvalósításának, valamint a klímaváltozás elleni határozott és hatékony fellépésnek. A nemzeti parlamenteknek – mint legfőbb népképviseleti szerveknek – a fenntartható bolygóért és egy élhetőbb világért kell dolgozniuk, mindig szem előtt tartva a legkiszolgáltatottabb rétegek érdekeit. A világ parlamenti képviselői közötti párbeszéd lehetőséget teremt arra, hogy közös válaszokat találjanak a jelen kor legégetőbb problémáira. Ez a parlamentek – és állandó fórumuk, az Interparlamentáris Unió – közötti együttműködés és a parlamenti diplomácia valamennyi lehetséges eszközét kiaknázó tapasztalatcsere mindannyiunk számára a jövő biztosítéka.

A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS

A magyar Országgyűlés egykamarás parlament, amelynek 199 képviselőjét négyévente, vegyes – pártlistás és egyéni választókerületi – formában választják. Az egykörös választási rendszerben a képviselők választására közvetlen formában kerül sor.
A külföldön élő magyar állampolgároknak is joguk van szavazni az országgyűlési választáson. A Magyarországon élő államalkotó nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét a választásokon való induláshoz és az elsőbbségi mandátum megszerzéséhez való joguk biztosítja, ennek hiányában nemzetiségi szószólót delegálhatnak.
Az Országgyűlés klasszikus parlamenti jogköröket gyakorol: az alkotmány, a törvényhozás és a költségvetés elfogadása mellett köztisztviselőket is választ, és ellátja a kormány demokratikus felügyeletét. A parlamenti képviselők „főállásúak”, kevés kivételtől eltekintve más foglalkoztatási forma nem engedélyezett.
A legutóbbi országgyűlési választásokat 2022. április 3-án tartották, melynek során 9 párt jutott a parlamentbe. A magyar törvényhozásban egy német nemzetiségi képviselő jutott mandátumhoz és 11 nemzetiségi szószóló képviseli a Magyarországon élő további (bolgár, görög, horvát, lengyel, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) nemzetiségeket. A következő parlamenti választásokra 2026 tavaszán kerül sor.

AZ ORSZÁGHÁZ
Budapest, Magyarország

A magyar törvényhozás otthona, az Országház, a világ legszebb épületei közé tartozik.
A Steindl Imre tervei alapján 1885 és 1902 között épített hatalmas neogótikus palota a magyar szellem és a hazai ipar nagyszerűségének tanúbizonysága.
Az Országház több mint százhúsz éve ad otthont a magyar népképviseleti országgyűlésnek, a nemzet törvényhozásának. A boldog és felemelő pillanatokat, valamint viharos és tragikus eseményekkel terhes évszázadot egyaránt átélt épületóriás bárki által megtekinthető.
Az épület tudatos szimbólumválasztásai fontos történelmi és politikai üzeneteket hordoznak. A 19. század végén emelt neogótikus épület vízparti elhelyezkedésével és méretével Budapest panorámájának egyik legkiemelkedőbb eleme. Az Országház a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, nemcsak Magyarország leglátogatottabb épülete, de 2018-ban Tripadvisor a világ 10. legnépszerűbb látványossága közé sorolta.
2000. január 1. óta az Országházban őrzik a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, Európa egyik legrégibb koronázási együttesét

AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ (IPU)

Az Interparlamentáris Unió a világ legrégebbi nemzetközi politikai szervezete, a parlamentek közötti véleménycsere és párbeszéd fóruma, amelyet jelenleg 180 szuverén állam törvényhozása és annak 46 ezer képviselője alkot.  
Az IPU alapítói William Randal Cremer brit és Frédéric Passy francia pacifisták voltak.
Az 1889. június 29-30. között Párizsban tartott első konferencián 9 ország (Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Franciaország, Libéria, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország) küldöttei vettek részt. Az akkori magyar parlament részéről magosligeti dr. Hagara Viktor, a nagyszőlősi kerület képviselője, az öt nyelven beszélő kiváló jogtudós és humanista gondolkodó vett részt az alapítókonferencián. Az IPU neves vezetői közül a francia és az angol alapítók mellett még hatan kapták meg a Nobel-békedíjat. A világszervezet alapításának napját, június 30-át az ENSZ Közgyűlés 2018-ban, határozattal a Parlamentarizmus Nemzetközi Napjának más néven a Parlamentek Világnapjának minősítette.
Az IPU fő feladata a parlamentarizmus és a parlamenti intézmények fejlesztése révén a demokrácia erősítése a világban. Véleményt nyilvánít a parlamenti intézkedések révén megoldható nemzetközi kérdésekben, és fellép, ha valamely tagországban a képviselők mandátumának gyakorlását önkényesen korlátozzák. Politikai és biztonsági kérdések mellett emberi jogi, regionális, környezetvédelmi, népesedési, egészségügyi témákkal is foglalkozik. Az Interparlamentáris Unió szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével, támogatva annak célkitűzéseit és erőfeszítéseit. Az ENSZ mellett rendszeres az együttműködés más olyan parlamenti és kormányközi szervezetekkel is, amelyek tevékenységét hasonló elvek és eszmék inspirálják.
Az Interparlamentáris Unió a ma létező valamennyi parlamenti és kormányközi szervezet elődjének tekinthető, kezdeményezésére alakult meg például az Állandó Hágai Döntőbíróság. Az IPU fórumain végbement – a béke megerősítését célzó – multilaterális egyeztetések alapozták meg az ENSZ elődjének számító Népszövetség létrejöttét.

A PARLAMENTEK HÁZA - Az Interparlamentáris Unió székhelye
Genf, Svájc

A Szervezet első székhelye a svájci fővárosban, Bernben volt, majd 2002 végén költözött Genf Grand-Saconnex kerületében található új székhelyére. Az egyedülálló építészeti látványt nyújtó Parlamentek Házaként ismert épület a modernitás és a hagyomány keveréke.
Eredetileg Villa Gardiolnak hívták a kastélyt, amelyet 1908-ban Marc Camoletti építész tervezett. Hatalmas germán tetője, a csonka sarkokkal a svájci klasszicizmusról tanúskodik, amely némileg idegen volt a genfi hagyományoktól.
Amikor az IPU megvásárolta az épületet és a svájci hatóságok segítségével megkezdte annak felújítását, mindent megtettek, hogy megőrizzék az épület kivételes tulajdonságait. Az újjáépítési terv lausanne-i építészek, Ueli Brauen és Doris Waelchli alkotása volt, akik a meglévő kastélyt az IPU irodáinak korabeli követelményeihez igazítottak. A villa gondos arculatváltása tiszteletben tartotta történetét és anyagait, s mellette egy modern, osztott szintes melléképületet építettek tárgyalótermek, előcsarnok, könyvtár és egyéb létesítmények elhelyezésére. Ez az építészeti megoldás magát az Interparlamentáris Uniót idézi, több mint egy évszázaddal ezelőtti létrejöttével, fejlődésével és végül a jelenlegi világméretűvé válásával, amely azonban nem változtatja meg alapjait.
Az épületegyütteshez tartozik egy melléképület is, amely az IPU Archívum Központjának ad otthont. A Központ a francia parlament támogatásával lett felújítva, és az egyik alapító Frédéric Passy francia parlamenti képviselő és pacifista nevét viseli.